Sokan tulajdonítanak a tehetségnek az indokoltnál jóval nagyobb jelentőséget. Emiatt hajlamosak elhanyagolni a kitartó és szorgalmas munkát, ami legtöbb esetben sokkal többet számít a tehetségnél. A tehetségesek könnyen elfecsérelhetik helyzeti előnyüket. Akik nem olyan tehetségesek, azok kitartó munkával viszont akár be is hozhatják a lemaradást.

Írtam már róla, hogy a siker csak a jéghegy csúcsa, ne mérd saját kezdő lépéseid mások sikereihez és arról is volt már szó, hogy a sikerhez a kitartó munka vezet, nem kedv. Persze a tehetség sem mellékes, de a tudás és a képességek, illetve azok folyamatos fejlesztése sokkal fontosabb.

Tehetség alatt általában a velünk született adottságainkat értjük. Azt az isten adta tehetséget, ami a vérünkben van és semmit sem kell tennünk érte, mert csak úgy rendelkezünk vele. Pedig sok esetben ezek sem velünk született adottságok, csupán fogalmunk sincs, mikor és hogyan szedtük magunkra. Régi vita téma a pszichológia és pedagógia tudományában, hogy vajon képességeink melyik része velünk született, vagy szerzett. Sok féle képességünk olyan természetesnek tűnően jött, hogy fel sem fogjuk, mikor, hogyan tanultuk meg. Vagy már nem is emlékszünk rá, hogy valaha tanulnunk kellett őket.

Helyzeti előny, de nem végleges

A kedvező velünk született adottságok sokat segíthetnek a tanulási folyamatban. Ha valamire fogékonyak vagyunk, az eleve jól megy. Kevesebb erőfeszítésbe telnek a sikerek. Kevesebb tanulással is messzebb juthatunk, mint mások. Ugyanannyi tanulással, vagy még komolyabb odafigyeléssel pedig akár sokkal többre is vihetjük másoknál.

Fejlődhet és romolhat is

Fontos viszont, hogy minden meglevő képességünket érdemes folyamatosan fejleszteni, csiszolgatni. Nem csak javulhatnak a képességeink, hanem képesek visszafejlődni is, ha nem dolgozunk rajtuk. Ha valamilyen tudásunkat nem használjuk, hosszabb ideig hanyagoljuk, akkor kijövünk a gyakorlatból, romlani fog, vagy akár teljesen el is veszhet. Mindegy mennyire voltunk tehetségesek, mert ha nem használjuk, nem fejlesztjük, azzal elfecséreljük és egy idő után akár teljesen el is fogyhat.

Hátrányból előzni

Amíg mi nem dolgozunk a képességeink fejlesztésén, mások viszont igen. Akár nálunk rosszabb helyzetből indulók, kevésbé tehetségesek is elérhetnek nálunk sokkal jobb eredményeket. Hiába vagyunk mi a tehetségesek, ha mi nem kezdünk a tehetségünkkel semmit. Miközben mások hiába kevésbé tehetségesek, ha kitartó munkával és tanulással hasonló, vagy nagyobb tempóval fejlesztik saját képességeiket, mint amilyen tempóval mi képesek vagyunk tovább fejlődni.

Lusta tehetségek kudarcai

Aki tehetséges, nem jó ha elbízza magát. Kedvező adottságaink könnyen bizonyulhatnak átoknak is. Sok tehetséges ember könnyen ellustul. A kezdeti sikerek és eredmények könnyen jönnek, ezért elhanyagolják a tanulást, gyakorlást és edzést. Emiatt viszont aztán nem is fejlődnek tovább és a tehetségüket elfecsérlik.

A hátrányok ledolgozhatók

Annak sem kell csüggednie, aki szerényebb tehetséggel született, vagy korai fejlődése kevésbé lendületesen indult. Bár sok adottságot jobb minél korábban elkezdeni fejleszteni és egy bizonyos kor után már nehezebben mehet. Ugyanakkor sosem késő elkezdeni. Ha igazán akarjuk, komolyan és kitartóan dolgozunk rajta, akkor a hátrányok részben, vagy akár teljesen is ledolgozhatók. Kemény munkával akár sokkal nagyobb csodák is elérhetők, mint a veleszületett tehetséggel.

Tanulság

Ne csüggedj, ha még kevés a tudásod, hanem tanulj és gyakorolj, hogy minél jobban fejlődj! Ne bízd el magad, ha tehetséges vagy és már jönnek az eredmények, hanem fejleszd minél magasabb szintre a képességeidet!

Fotó: Kelly Sikkema / Unsplash

--

Tetszett? Kövesd a blogot Facebookon is!